Letra de Látogatók
látogatók egy fénytől távoli hely mindenem új ő mégis másra figyel nem rám néz a tükrömtől nem láttam eltakartam úgy figyeltem amerre ő elindult én is ott teremtem ott vagyok mindegyik képén bármerre járt mindegyik képnek a szélen ott a lába nyomában a pásztor baktat egy bunkósbottal és ha egyszer-egyszer odacsap akkor mindig okkal érzi hogy ég mert nincs ott az égen a jel amit ígért azt a látogatók is egy fénytől távoli helyről küldték megoldom én a szórakozásukat egy ültő helyemben akinek a kezein eddig álltam most a vállaimra ültetem hogy lássa meg ő is végre hogy várnak-e ránk a torkomon át jön a gyomrom küldi a számnál így szól: érzem hogy nem rám gondol biztos hogy nem rám gondol sok beszédnek édes alján ülök a szarban egymagamban a vállaimra ülhet akinek a kezein eddig ácsorogtam érzi hogy ég még mindig nem hiszi el hogy ahogy eddig is ott volt most is ott az égen a jel csak éppen égkék égkék