Letra de Erős Kép
El akarom mondani, mi fáj. Én is el akarom, meghallgatsz? Gyere, ülj ide mellém. Köszönöm.Az életből túl sok jutott, A születés korán a világra hozott Nem kell már a falat kenyér, Nem jut már a sliccemre tenyér Behúzom a függönyt, a sötétítőt Lehúzom a rolót, a fény elnyelőt Nincs kedvem fölállni, nincs kedvem kimenni, Nincs kedvem letolni, nincs kedvem kivenni Fáradt vagyok, hulla fáradt, Tesztel az élet, tesztel a század Nem akarom ezt a testet, rút a kéznek, rút a szemnek Belém fulladt az elfojtott szó, Hogy már veled se jó Ennyi volnék csupán? Vagy csak álmodom egy nem létező kapualjban, talán.Mit mondasz? Nem érdekes Miért nem érdekes? Tök mindegy, miért nem érdekes. De tényleg érdekel. Köszönöm szépen, ez jólesett.De már el is múlt ez az élet, Az idő csontomba plántálja sorsomat, Az ideg ritmusra rángatja combomat Már a tisztaság sem motivál Elvagyok büdös ruhában is, A dezodor korrigál Életem délibáb és végtelen Hortobágy, Fáradt lelkem bevetetlen ágy. Erős kép! Erős kép! Erős kép! Túl a horizonton, Túl a délibábon, Túl a határon Az abszolút túloldalon egy árva kismadár a párkányra száll, Sántán tipeg, a párkányra hág Apró pici asszimmetrikus lépéseit hallom, durva A függöny, mit említettem be van húzva, U-szögek pattogása az ablakon, Tölti a galambot gazdagon Talán egyszer hoz reményt a gyűlölet, ami bennem él Nem tudok sírni, se nevetni már, Könnyem mélyen a szemembe páll Hiába csörög a telefon, föl nem kapom, Ki az? Nekem senki se telefonáljon Én senkit se érdekeljek Nincs barátom, se ellenségem Nincs nagyapám, se nagyanyám, Csak csiporog a papagáj. Ajándékba kaptam Ausztráliából, Magányomat csipogja egy halott galambnak Körmeimet mélyen a hasamba vájom, Kifakad egy pattanás arcomon. Forró a testem, melegem van Nekem meg ebből elegem van...Csak akkor jó, ha igazán fáj, Csak akkor fáj, ha igazán jó. Most mit kezdjek ezzel a rímmel? Látod? Már ez sem stimmel.Az élet húsomból csákót hajtogat, és feketére festi csontomat A sors kifürkészhetetlen foszlány, foszlány, foszlány