Letra de Az Állatok Dala
Mikor majd ásnak a földbe, majd mindenki zokogva ünnepel, De ha a lelked hal meg, Csak az emberi vonások tűnnek el!Pohárba töltött és szavakba öltött Magammal hurcolt remény, A sorsom kibaszott egy buszmegállóba, És nem volt túl szerény!De mikor mozdul a Föld Az álarc hidd el, a helyén marad. Csak ne nézz ide, Mert a szívem szakad!Esély! És innen hogyan tovább?! Merre van az, ha lépsz?! Mielőtt Úrrá lesz rajtad végleg az egyik hibád! Lehetnék az aki él, Fűthetne belül a láz, De csak fázom, Hideg ráz,És mikor mozdul a föld Az álarc hidd el, a helyén marad. Csak ne nézz ide, Mert a szívem szakad!Örülj, hogy van, aki vár Este föléd hajol És átölel majd, Ha elpusztul a világ! Más lesz ezután! nem szidom az anyád! Csak néha kihozza az állatot a magány!De mikor mozdul a Föld Az álarc hidd el, a helyén marad. Csak ne nézz ide, Mert a szívem szakad!Örülj, hogy van, aki vár Este föléd hajol És átölel majd, Ha elpusztul a világ! Más lesz ezután! nem szidom az anyád! Csak néha kihozza az állatot, Belőlem kihozza az állatot a magány!